2015. május 26., kedd

Szájbarágó a fűnyírás közben elkövethető hibákról, hogyan ne kövessük el őket; hogyan kíméljük a gyepet és benzines fűnyírógépünket. Szubjektív kisokos abszolút kezdőknek a kertigépcsapat szőkéjétől.

Személyes érintettségem az egész fűnyírás-sztoriban Főnök Az Életre Neveléssel Kapcsolatosan Vallott Nézeteivel(TM) kezdődött. Tudniillik egyrészt egészségtelenül sokat gunnyasztok a számítógép előtt. (A kertigépboltban többnyire az adminisztrációs feladatokért, webes megjelenésünk rendbenlevéséért felelek) Meg aztán túl elméletiek az ismereteim. Ráadásul a gyep sincs lenyírva. A kerti munka pedig amúgy is jó fitnesz. Hát így.

Kissé tartottam a váratlanul jött előléptetéstől, előttem többen elvéreztek már a feladatban: Főninek a kertjében zöldellő, szakszerűen ápolt gyep szinte a gyermeke. És szépnek tényleg szép, igazi referenciamunka, meglátszik rajta a hozzáértés és a törődés, sok vevő kérdezi, hogy ilyet hogyan kell? Gondoltam, karrierszempontból nem lenne szerencsés, ha egy fűnyírással visszafordíthatatlanul tönkretenném évek munkáját, de a feladat adott volt, füvet pedig nyírni könnyű. Ugye?

Hát nem. Tanuljanak okosan az én káromon.

Természetesen nyírtam én már életemben ezelőtt is füvet - na de füvet, és nem ilyen Gyepet; azt is egy szeretetteljesen fűnyírónak (esetenként rossz viccnek) becézett, egyébként turmixgépmotorra épített elektromos műanyag játékkal. Most egy szépen megóvott-karbantartott - gyakorlatilag fűnyírómatuzsálemi kort megélt - önjárós benzinmotoros gépállattal játszhattam. Aki még nem próbálta, jelentem, ég és föld.

Fűnyírás előtt
Gyakran fordulnak hozzánk - hozzám hasonlóan kevés vagy nulla tapasztalattal - benzinmotoros fűnyírógépet vásárolni, rengeteg kérdéssel, hogyan kell használni, mire kell figyelni, hogyan kell karbantartani; illetve általánosságban milyen ápolást igényel a gyep, hogy igazán szép legyen? Ez a poszt remélhetőleg nekik tud némi segítséget nyújtani.

Ha teljesen új a műfaj, mert mondjuk egyszercsak lett valahonnan egy gyepünk(?) munkahelyi előléptetésünk révén gyepkarbantartóvá váltunk, és egy benzinmotoros fűnyírónk, először természetesen figyelmesen olvassuk el a géphez kapott használati utasítást. Ebből már egy csomó hasznos információt megtudhatunk. Ne bagatellizáljuk el az alapvető munkavédelmi előírásokat - ezek gyakran túlzónak tűnhetnek, mindenesetre az alábbi néhány dologra mindneképpen figyeljünk oda:


- Megfelelő, zárt cipőben és ruházatban használjuk a fűnyírót
- A munka megkezdése előtt - kikapcsolt állapotban - ellenőrizzük, hogy a kés megfelelően a helyén van, a gépen a rögzítőcsavarok meg vannak szorítva
- Benzinmotoros gépeket mindig csak szabad levegőn indítsuk be/használjunk - a motor működése során halálosan mérgező, színtelen-szagtalan szénmonoxid gáz keletkezik
- A benzin különösen gyúlékony, nyílt lángtól, szikrától tartsuk távol. (És ne dohányozzunk munka közben mert Főni mérges lesz)
- Győződjünk meg róla, hogy tudjuk, hogyan kell leállítani a motort - Járó motorral ne döntsük el, fordítsuk meg vagy emeljük fel a fűnyírógépet, a kés komoly balesetet tud okozni
- Gyűjtős gépnél leállított motornál ürítsük a fűgyűjtőt - járó motornál nem csak prüszköli a füvet, balesetveszélyes is.
- Mindig ügyeljünk jobban, ha a fűnyírót valamiért magunk felé húzzuk
- Ha felügyelet nélkül hagyjuk a fűnyírót, azt mindig kikapcsolt állapotban tegyük, sík talajon
- Járó vagy meleg motornál ne távolítsuk el a benzinsapkát

A fűnyíró beindítása, berántás


Ugyan léteznek önindítós fűnyírók, itt a legelterjedtebb, berántós megoldásról lesz szó. Az újabb fűnyírókat motorfékkarral szerelik, az indításhoz ezt a tolókarhoz kell húzni.

Ha a motort feltöltöttük az előírt üzemanyaggal/olajjal, hidegindításnál a szivatógomb/szivató kar/kombinált szivató- és gázkar megfelelő állásba kapcsolásával rántjuk be a motort. Ilyenkor 5-6 alkalomnál többször ne próbáljuk a berántást. Ha ennyi próbálkozás után nem sikerül beindítani, segítségért kiáltunk, és Alkatrészes Sanyi fél perc alatt megjavítja valószínűleg szakemberhez kell fordulnunk.

A berántás módja
Nem megfelelő technikával csúnyán szét lehet gyilkolni egy berántó szerkezetet. Többször előfordult, hogy régóta kertészkedő vevőiknek újdonság volt, mikor a srácok megmutatták, hogyan kell helyesen - ha valaki a sokadik berántóért jön, általában megkérjük, mutassa meg, hogyan indítja be a gépet. Lehet látni érdekes, alternatív megoldásokat.

A berántót a következőképpen tudjuk kímélni:
1. A helyes irány: A berántót egyetlen irányban tudjuk könnyedén, akadálymentesen húzni, a kötéltárcsára érintőirányba, a berántó markolat is így helyezkedik el - érezhető is, amikor a zsinór akad, súrlódik a fémházon. Ha nem jó irányba húzzuk, azzal idővel széttrancsírozzuk a berántózsinórt. 

2. Várjuk meg, míg beakad - A berántó markolatot nem ráncigáljuk. Ehelyett finoman kezdjük el húzni, amíg érezhetően beakad, - ilyenkor az indítófül a berántótárcsába kapaszkodik - egyébként az indítófülek a nagy terheléstől eltörhetnek. Majd csak ezután következik a "határozottan rántsuk be" rész, ne felejtsük el az előző lépést. A htározottan berántani is elég tágan értelmezhető: szóval úgy mondom: nem kell kitépni a belit. Ha mégis, akkor ugyanis - valószínűleg nem elsőre, nem másodikra - de fél év ráncigálás után már reális, hogy tönkrevágjuk vele a berántószerkezetet.

Berántó szerkezet (ez speciel nem fűnyíróé, hanem egy Sparta 25 bozótvágóé; az elv mindenesetre hasonló.)
Az irány adja magát


Nyírjunk füvet!

 

Néhány egyszerű szabály..
A nyírás magasságának beállításakor több szepontot kell figyelembe vennünk: a fű életkorát, az évszakot, időjárást, a fű fajtáját, a nyírás gyakoriságát. Dísz- és sportgyepeknél általában elmondható, hogy a nyírásmagasság 3.5 - 5 cm között szokott lenni. Általános ökölszabály még, hogy a fű magasságának egyszerre legfeljebb az 1/3-át szabad eltávolítani. Ha túl magasra hagytuk megnőni a füvet, inkább két alkalommal, fokozatosan vágjuk rövidre.

...és ami tovább árnyalja a képet
- Minél rövidebbre vágjuk a gyepet, annál könnyebben és látványosabban jönnek elő a gyepgondozási hiányosságok, betegségek.
- Frissen telepített gyepet mindig magasabban vágjunk, hogy legyen ide a fűnek megerősödni
-Tavasszal lehet rövidebbre, ezzel szemben nyáron, stresszesebb időszakban, szárazságban, mindig magasabbra vágjuk a gyepet - a levelek így árnyékolnak, segítenek átvészelni a szélsőséges körülményeket. Az őszi utolsó vágás szintén ne legyen túl rövid.
- Nyáron a fű növekedése lassul, ilyenkor elég ritkábban nyírni
- Gyűjtés vagy mulcsozás? - A gyűjtés és a megfelelő műtrágyázás általában szebb eredményeket hoz, a túl nagy mennyiségű otthagyott nyesedék gombabetegséget, filcesedést okozhat. A mulcsozás jó megoldás lehet nagyon gyakori nyírás, nagy területek esetén. 

Ezenkívül már csak néhány dologra kellett figyelnem:

Ne gyilkold a kést!
Fűnyírás előtt szedjük fel a köveket, fadarabokat, amik megakaszthatják/kárt tehetnek a késben. Öntözőrendszerre, szegélyekre vigyázzunk. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, kérjük meg Főnit, hogy a gázosabb részeket csinálja meg ő és egyébként is, igazítsuk a nehezebben hozzáférhető részeket egy jó kis fűszegélynyíróval.

Ne gyilkold a füvet!
Főleg nedvesebb fű esetén - a nyírást egyébként is jobb szárazabb füvön végezni - a fűnyírógép nyomot hagyhat a gyepben, kikaparja a füvet - ne forgolódjunk, toporogjunk feleslegesen, célirányosan haladjunk a nyírással. Itt nekem mindjárt egy feketepont: megtanultam, hogy a nyírási irány oda, fordulás, majd vissza, vagy pedig kívülről csigavonalban befelé haladva.


Sőt, a legjobb a kettőt, illetve az elsőn belül is az irányt váltogatni, így nem fogjuk mindig ugyanúgy kikoptatni a füvet. Az igazán profik (ebből a halmazból értelemszerűen kimaradtam) egy nyírás során egyszer keresztbe, egyszer hosszába is lenyírják.
Nyírás közben nem árt figyelni, hogy szépen, egyenesen haladjunk.

Egyenes jó, ökörhúgyozás nem jó


Ne hagyd szét a nyesedéket!

Az otthagyott nyesedék ronda, és komolyabb gondokat is okozhat

Fűgyűjtős fűnyíró esetén ürítéskor mindig állítsuk le a motort, ellenkező esetben prüszköli a gép a füvet (próbáltam) ezenkívül a kés roppant balesetveszélyes (ezt szerencsére nem próbáltam.) A kipotyogott nyesedéket szedjük össze a fűnyíróval, soha ne hagyjuk a füvön. (Mert Főni meglátja és mérges lesz. Mert a fű nem kap fényt, befülled, betegségekre hajlamosdik.). Ha gyűjtős gépünk nem gyűjti a füvet, állítsuk le a motort, és ellenőrizzük, hogy nem telt-e meg a fűgyűjtő illetve tömődött el a gép. Inkább ürítsünk gyakrabban.

Tempósabban!

A túl alacsony fordulatszám vagy az életlen kés trancsírozza a füvet - a kiszálkásodott fűvégekből ezekre a hibákra következtethetünk
Önjárós fűnyíró esetén ha túl gyorsnak tűnik a tempó se essünk kísértésbe, a gépet mindig maximális fordulatszámon használjuk - mert a Főni meglátja és mérges lesz alacsony fordulaton ugyanis könnyebben skalpoljuk le a füvet, amiért a fű aztán nem lesz hálás nekünk. Leskalpolt fű - így ne vágják

Ne daráld le a kuplungot!
Másik neuralgikus pont önjárós fűnyírók esetén az önjáró - a fűnyírón a markolatnál található egy második kar, a hajtáskapcsoló vagy tengelykapcsoló, vagyis technikailag kuplung. Ezt behúzva kapcsolhatjuk be a hajtást, enélkül a fűnyírót csak tologathatjuk. Az alkatrészek élettartamát nagyban meg tudjuk növelni, ha ezt nem húzigáljuk, vagyis csúsztatjuk - vagy behúzzuk, vagy nem, nem hagyjuk súrlódni és ezáltal kopni. (Ezt például teljesen jól észbentartottam.)


Végezetül: jellegzetes nyírási hibák és mire figyeljünk legközelebb: 

 

Nyírás után kivilágosodott, gyenge tónusú fű Túl magasról túl alacsonyra vágtunk
Szálkásodás/skalpolás életlen fűnyírókés vagy a fent említett túl alacsony fordulatszám
Barnulás a fűszálak végein vizes volt a fű
Gyepritkulás, betegségek összefüggésben lehet a rosszul megválasztott nyírásmagassággal


barna fűvégek
Első körben nagyjából ennyi mindent kellett észben tartanom. Ha nem szólnak előre, a lehetséges hibák közül valószínűleg az összeset elkövetem. Így most viszonylag kevéssel megúsztam, ezek: skalpolás, csúnyán fordulás és emiatt keréknyom, eltömődött fűgyűjtő, nyíratlanul hagyott néhány centis sávok - mohikánséró, görbe sávok, kiszórt és nem észrevett nyesedék. Szerencsére egy beállt gyepnek jó regenerálódó képessége van, (meg utána azért Főni végigszaladt rajta körömollóval) így egy nyírással nem tudtam tönkretenni. Mindenesetre Főninek megvolt az a nem titkolt tanító-nevelő szándéka ezzel a projekttel, hogy megmutassa, nem is olyan egyszerű dolog a gyepfenntartás. Persze, részben igaz is, valóban nem pofonegyszerű: ha az ember jól akarja csinálni, még egy egyszerű fűnyírás sem teljesen evidens.

Viszont nem is lehetetlenül bonyolult. Főni szerint néhány jól megválasztott eszköz és gép - egy megfelelő műtrágyázási program (a gyomirtás akár kombinált gyomirtós trágyával is történhet), öntözés, nyírás és alkalmankénti szellőztetés, némi okosítás - és még nekem is menne. Ha sokallják a belefeccölt energiát, egyszer próbálják ki, milyen érzés mezítláb járni egy ilyen tuti gyepen!


Végezetül, ha kedvet kaptak, és szeretnék úgy csinálni, mint egy profi (tehát nem úgy, mint én),  gyepfenntartással, műtrágyázással, illetve kertigépvásárlással kapcsolatos kérdésekkel forduljanak bizalommal (nálam jóval tapasztaltabb) kollégáimhoz!



0 comments:

Megjegyzés küldése