Első cikkünkben a hőlégfúvó vásárlásakor felmerülő legfontosabb szempontokat járjuk körül. Fűtőberendezés vásárlásakor az első felmerülő kérdés mindig az, hogy mit szeretnénk fűteni vele? A hőlégfúvók elsődleges felhasználási területei között leginkább építkezések, ipari létesítmények, üzemek fűtése, valamint szárítási feladatok jöhetnek szóba. Attól függően, hogy mekkora és milyen típusú helyiséget fogunk fűteni, a hőlégfúvók alábbi három típusa közül választhatunk:
Elektromos hőlégfúvók
Ezeknek a készülékeknek - a többi kategóriához viszonyított olcsóságuk mellett - első és legfontosabb előnyük, hogy nem fogyasztanak oxigént, így zárt térben is használhatóak, nem szükséges mellettük folyamatosan szellőztetnünk. Szárítási feladatokra is elsősorban ezeket a berendezéseket ajánljuk.
 |
| Elektromos hőlégfúvó |
Hátrányuk, hogy csak viszonylag kis helyiségek fűtésére alkalmasak, továbbá a teljesítmény növekedésével az egyre intenzívebb légáram miatt jelentősen kavarhatják a port. Itt szükséges megemlítenünk egy, az elektromos hőlégfúvók működési elvével kapcsolatos gyakori tévedést is: a laikusok az elektromos hőlégfúvókat leginkább nagyteljesítményű hajszárítóként képzelik el, holott a működési mechanizmusuk épp ellentétes. Míg a hajszárító igen magas hőmérsékletű levegőt fúj ki magából, addig az elektromos hőlégfúvó hozzávetőlegesen 35-40 C-os levegő nagy sebességgel való áramoltatásával - a legkisebb modellek is 300m3 levegőt képesek átmozgatni óránként - emeli a helyiség hőmérsékletét. Ezért az ilyen típusú hőlégfúvóknál ne lepődjünk meg, ha nem fújnak közvetlenül nagy meleget, valójában ez a normális működésük.
PB gázos hőlégfúvók
 |
| PB gázos hőlégfúvó |
A gázos hőlégfúvók viszonylag kompakt méreteikhez képest nagyon nagy fűtőteljesítményre képesek, azonnal, nagy mennyiségű meleg levegőt képesek előállítani. Igen gazdaságosan üzemeltethetőek, azonban égésükhöz oxigént használnak, így csak jól szellőztetett helyen alkalmazhatóak; zárt helyiségben elfogyasztják a levegő oxigéntartalmát. További körültekintést igényelnek a nagyjából 15 kW fölötti teljesítményű berendezések egy palackos használat során, a palack ilyenkor ugyanis dermedésre hajlamos - bővebben ld. adiabatikus állapotváltozás - vagyis a reduktornál és a csapnál megfagyhat, ami komoly balesetveszélyt jelent. Ez a jelenség ikresítő használatával küszöbölhető ki.
 |
| Ikresítő használatával megelőzhető a túl gyors ürülés okozta fagyás |
Gázolajos hőlégfúvók
A harmadik típusba tartozó készülékek szintén csak nagy, jól szellőző, nyitott helyeken alkalmazhatóak, kivéve, ha kültéren üzemeltetjük a hőlégfúvót, a meleg levegőt pedig egy légtechnikai csövön keresztül engedjük be a helyiségbe.
 |
| Hőlégfúvó használata légevezető csővel |
Előnyük a PB-gázos típusokhoz hasonlóan a magas hatékonyság és megbízható működés, azonban ezek esetén a keletkező égéstermék kiszellőztetésére is figyelmet kell fordítani. Az égéstermék elvezetésétől függően két változatuk - kéményes és kémény nélküli - létezik.
 |
| Kémény nélküli gázolajos hőlégfúvó |
A kémény nélküli típusnál a kipufogó gáz közvetlenül az alkalmazás helyén távozik, így csak nagyobb terek fűtésére használhatjuk. Pozitívumaik közé sorolható, hogy saját tartállyal rendelkeznek, mobilabbak és olcsóbbak, mint a gázos hőlégfúvók.
 |
| Kéményes gázolajos hőlégfúvó |
A kéményes gázolajos hőlégfúvók drágábbak, mint a kémény nélküliek, azonban komoly előnyük, hogy az égésterméket külön kéményben tudjuk elvezetni.
Eldöntöttük, hogy milyen típusú készüléket szeretnénk. De mekkora teljesítményre van szükségünk?
A megfelelő teljesítmény kiválasztásához először meg kell határoznunk a fűteni kívánt légköbmétert, illetve a szigetelés típusát. Utóbbit jelzi a keretben olvasható számítási segédletben a k - hőleadási együttható.
A fűtőteljesítmény pontos számítása a:
Q=V x ΔT x K (kcal/h)
képlettel végezhető el, ahol:
Az egyenlet eredménye kcal/h mértékegységben adódik, ezt 860-nal elosztva kapjuk meg a szükséges kW értéket.
Vagyis, ha a szorzatunk összege (Q)<=, mint a hőlégfúvónál megadott fűtőérték, akkor megfelelő teljesítményű készüléket választottunk, ha ez az összeg meghaladja a hőlégfúvónál megadott összeget, akkor nagyobb teljesítményű berendezésre lesz szükségünk.
| Q | fűtőteljesítmény (hőszükséglet, kW, kcal/h) | |
| V | a fűtendő légtér nagysága (szélesség x hosszúság x magasság, m3) | |
| ΔT | hőmérséklet különbség (a külső és a tervezett belső hőmérséklet különbsége,°C) | |
| k | hőleadási együttható (lásd az alábbiakban) |
k= 3,0-4,0 : nem szigetelt
egyszerű fa vagy lemezépület, fóliasátor
k= 2,0-2,9 : gyengén szigetelt egyszerű épület, vékony téglafal, szimpla ablakok, egyrétegű tető
k= 1,0-1,9 : közepesen szigetelt normál épület,dupla téglafal, kevés ablak, normál padlástérrel
k= 0,6-0,9 : jól szigetelt korszerű épület, szigetelt téglafal, hőszigetelt ablakok, vastag padlózat, jól szigetelt tető
k= 2,0-2,9 : gyengén szigetelt egyszerű épület, vékony téglafal, szimpla ablakok, egyrétegű tető
k= 1,0-1,9 : közepesen szigetelt normál épület,dupla téglafal, kevés ablak, normál padlástérrel
k= 0,6-0,9 : jól szigetelt korszerű épület, szigetelt téglafal, hőszigetelt ablakok, vastag padlózat, jól szigetelt tető
Az egyenlet eredménye kcal/h mértékegységben adódik, ezt 860-nal elosztva kapjuk meg a szükséges kW értéket.
Vagyis, ha a szorzatunk összege (Q)<=, mint a hőlégfúvónál megadott fűtőérték, akkor megfelelő teljesítményű készüléket választottunk, ha ez az összeg meghaladja a hőlégfúvónál megadott összeget, akkor nagyobb teljesítményű berendezésre lesz szükségünk.
A Master hőlégfúvókról
A Master Climate Solutions több, mint 50 éve vezeti világszerte a mobil fűtőberendezések (hőlégfúvók, párátlanítók, ipari ventillátorok) piacát; professzionális hőlégfúvói megbízhatóak és alacsony szervizigényűek. Közép-európai gyáregységgel- és elosztóközponttal rendelkeznek Lengyelországban, így szükség esetén az alkatrészellátás biztosított.
0 comments:
Megjegyzés küldése